A fotogram mintegy nyolcvan évvel ezelőtt, az 1920-as évek avantgárd művészetében jelent meg nyitott műfajként, amely összeköti a festészetet és a fotótechnikai képet, de az avantgárd filmben is megjelenik.
Fotogramnak a fényképezőgép és negatív közbeiktatása nélkül, pusztán a fény, a fényérzékeny anyagok és a bennük végbemenő változásokat előhívó vegyszerek működésével létrehozott – többnyire tárgyak árnyékát rögzítő – képet nevezzük. A fotogram mintegy nyolcvan évvel ezelőtt, az 1920-as évek avantgárd művészetében jelent meg nyitott műfajként, amely összeköti a festészetet és a fotótechnikai képet, de az avantgárd filmben is megjelenik. A könyv ennek a magyar művészek számára elsősorban Moholy-Nagy László munkásságához kötődő köztes műfajnak a történetét és elméletét járja körbe. Célja, hogy átfogó képet adjon az egyetemes művészettörténet egy kevéssé ismert fejezetéről. Tanulmányai a műfaj egyetemes és magyarországi történetét írják le monografikus igénnye. A szövegeket válogatott bibliográfia, a kötet képeit készítő alkotók életrajzai valamint a fotogramkészítéssel kapcsolatos technikai fogalmak magyarázata egészíti ki.
