Elgondolkoztatóan alakul a művészet vs. politika diskurzus az Együtt-lét kiállítás kapcsán. Ki használ(t) fel kit, mit és mire. Miért, miért nem. Kordon és/vagy kiállítás? Győződjön meg mindenki saját szemével.
Vágó Gábor LMP-s országgyűlési képviselő szerint “Most Orbán Viktor egy kiállításkordont vont ide a Kossuth tér elé, ami semmivel sem jobb, mint amikor Gyurcsány Ferenc rakott ide egy kordont. ”
Ma délután az alaposan megrágott cukormentes Orbitra emlékeztető dolgokat nézegetve a kiállított képeken azon gondolkoztam, azt mondják, az a jó, ha a gyerekek nem csak egyfélét tudnak játszani a játékaikkal. Vagyis ha valaki autózik egy építőkockával, vagy babázik egy kukoricacsutkával, akkor örülhetnek a szülei, mert kreatív a gyerek. Mindenki saját lelki alkatának megfelelően alakít ki kapcsolatot a környezete tárgyaival, például egy kiállítással. Egy kiállítást sem csak nézegetni lehet, a kiállított képek és a tér egyaránt sokféle dologra alkalmasak. Ez a kiállítás meg az első pillanattól kezdve szinte kínálta magát a többféle felhasználásra: lehet vele melldöngetni, egymásramutogatósozni, ugyanolyan alkalmas támadásra mint védekezésre, lehet keverni a kártyákat, színre színt vagy adut, képre képet vagy legalábbis Orbán Viktort.
A kreatív felhasználás mentén elgondolkozva már nem jártam messze tőle, hogy valami pozitívumot találjak a jelenségben, amikor a képen látható fiatalember nadrágján díszelgő ragacs eszembe juttatta, hogy általánosban egy sunyin pad alá ragasztott rágó beleragadt a kedvenc nadrágom térdébe. Nem olyan bonyolult kérdés ez. Vannak helyek, ahová egyszerűen nem való a ragacs. Sem a pad alá, sem egy kiállított kép közepébe. És ezen az sem változtat, ha Orbán Viktor képe fityeg rajta.
Az Együtt-lét kiállítás mellett már a Főkert is súlyosbítja az amúgy sem rózsás helyzetet a Kossuth téren. Holmi mondvacsinált “Gyepápolási munkálatok” címen nagy területet vettek körbe kordonnal. Ki tudja mik a mögöttes szándékaik…
Az alábbi levélváltást Ádám Gyula, az Együtt-lét pályázat zsűritagja juttatta el hozzánk. A pártatlan tájékoztatás jegyében változatlanul közöljük. Olvasóink véleményét szívesen olvassuk a cikk végén hozzászólásként.
LMP vezetőségének figyelmébe !
Szomorúan néztem a ma esti RTL híradót.
Fotósként, alkotó emberként büszke voltam és vagyok, hogy 5000 fotó közül, bekerültek
alkotásaim egy rangos fotókiállítás döntőjének negyedik, végső fordúlójába a 64 közé.
Ismerőseim, barátaim és alkotótársaim közül többen is díjazottak és nem kis munkával
jöttek létre a Kossuth téren kiállított fotók.
Hogy jönnek ahhoz az LMP-sek, hogy más emberek alkotásait -ha ideiglenesen is, de-
leragasszák?
Vagy talán az zavarta Önöket, hogy a kiállított munkák jelentős része határon túl készült és
az alkotók többsége is kintrekedt magyar?
Nekünk büszkeség a Kossuth téren, az Országház közelében kiállítani.
A mai cselekedetükkel, Önöknek, ismét sikerült arconcsapni néhány határontúli (és
nemcsak) alkotó embert.
Abban a reményben, hogy talán végeznek egy kis lelkiismeretvizsgálatot, üdvözli Önöket:
Balázs Attila
Székelyudvarhelyről.
Kedves Attila,
ha távolabb él, akkor nehezebben is tudja felmérni, hogy mi történik ott (itt). Ez a hely, ahová
ezeket a képeket kiállították, hagyományosan a (mindenkori) kormány elleni tüntetések
helye Budapesten. A kormány ezzel a kiállítással megkímélte magát attól – méghozzá egy
belpolitikailag nagyon forró időszakban, amikor többek között új alkotmányt, jogalkotási törvényt
stb. fogadnak el -, hogy szembesülnie kelljen a tüntetőkkel. Az előző kormány is próbálkozott
ugyanezzel, akkor Orbán Viktorék szerszámokkal bontották szét a kordont. Most kordon helyett
fotókiállítás van… nagyon kreatív, de ugyanaz a szándék, ugyanaz a hatalmi manipuláció.
Ott voltam, láttam: a kiállított képekben nem tettek kárt, olyan szilikongyurmával ragasztottak, ami
nem marad rajta, és nem hagy nyomot. Ennyi szabadság azért engedtessék meg nekünk, hogy
tiltakozhassunk, ha a kormány hü…ére vesz minket.
Barátsággal: HM HARGITAI MIKLÓS
Kedves Hargitai Miklós!
Valóban nem ott élek, de a távolság ellenére -sajnos- ugyanazokat a tévéhíradókat
nézem mint Önök, hisz a műholdas televízíózás világában nincsenek távolságok és
határok, továbbá ugyanazok a reggeli rádióműsorok ébresztenek mint a pécsi, debreceni
vagy soproni barátaimat. Ezen még sokszor ők is elcsodálkoznak és mindannyiszor a
kobakjukba kell sulykoljam a valóságot, hogy Székelyudvarhely nem a világvége. Lassan
megszokják.
A szabadság mindenkinek megengedett, ugyanígy az alkotás szabadsága is.
Ha Önöknek az jelenti a szabadságot, hogy kárpatmedencei magyar fotósok munkáját
leragasztják, akkor ez engem elszomorít.
Elszomorít, de olyan, mint reggel egy pohár hidegvíz az arcba!
Felébreszt…. és mintha megint a mikulást láttam volna, vagy csak december 5.-e jutott
eszembe… nem is tudom.
Talán egy rossz álom volt az egész.
Balázs Attila
Székelyudvarhely
Hargita megye
Kedves Balázs Attila,
Higgye el, semmi bajunk nem volt a képekkel. Egész fantasztikusak; én például percekig álltam
a “Beavatás” című fotó előtt, teljesen lenyűgözött.
Vigyáztunk is a művekre – ahogy én láttam, a legtöbb esetben a kép mellé ragasztottunk, de ha
került is
képre kép, szeretném megnyugtatni, hogy ragasztónak olyan anyagot használtunk, ami semmi
kárt nem okoz, könnyen eltávolítható.
Amivel nem voltunk megbékélve, az a helyszín. A Kossuth téren – az előző parlamenti ciklushoz
hasonlóan – nagyon sokan (civilek,
szakszervezetek, pártok stb) szeretnének tüntetni és ezt most a kiállításra hivatkozva nem lehet.
Szerintünk az a kormány, amelynek tagjai pár éve saját kezűleg bontottak itt kordont, amikor a
teret elzárták a demonstrációk elől,
nem teheti meg, hogy elveszi ezt a helyet az elégedetlen emberektől.
A képeknek könnyebben lehet méltó(bb) helyet találni, mint azok számára, akik a parlamenti
többség intézkedései miatt
a hagyományokhoz híven itt akarják kifejezni véleményüket.
Megértését köszönve,
Üdvözlettel, Linder Bálint
Az előző válasz ment a fentire is……
Bb
Kedves Attila,
csak a pontosság kedvéért: ezek a fotók hatalmas táblákon vannak (hogy kitöltsék ott a teret).
Amennyire én láttam, az A4-es méretű fénymásolt Orbán-képekkel nem a fotókat ragasztották
le, hanem a táblák üres helyeire ragasztották azokat. Néhányat le is fényképeztem, ha gondolja,
szívesen átküldöm.
Üdvözlettel: HM
Az alkotó fotósok között sok a fotóriporter.
A sajtóviszhang bumerángként tér majd vissza.
Önök dobták el…….
Attila
Leragasztották..itt a videó…
..az ellenkezőjét állítani lehet, hogy politikusi erény, de ez minálunk, székelyeknél, a
Hargitán megvetendő dolog.
Az LMP bohócot csinál
Az LMP bohócot csinál magából, de olyan bohócot, akin inkább sírunk mint nevetünk. Alkotók műveinek leragasztása indokolhatatlan, ez egyenlő light-os kivitelben a náci könyvégetéssel. Arról nem is beszélve, hogy a kiállításra nem Orbán Viktor vagy a mostani budapesti városvezetés adott engedélyt, hanem még az előző garnitúra. Távol álljon tőlem OV megvédése, de ami igaztalan az igaztalan. Ezt a kiállítást majd’ 2 éve kezdték szervezni, már akkor is erre a helyszínre és ebben a módban. Nem kevés ember fáradtságos munkájával.
Az alkotók és köztük én is – tiltakozunk, és követeljük a ragacsok eltávolítását!
A cél nem szentesíti az eszközt az ellenzéknél sem!
Kár volt. Kár volt a képeket
Kár volt. Kár volt a képeket képekre ragasztani. A tiltakozás ugyanolyan értékű lett volna, ha a hordozóra ragasztják. Azok vannak rossz helyen.
Egyetértek. Amivel nem, h az
Egyetértek. Amivel nem, h az eredeti szervező és az ötletgazda (Hegedűs Dóra) a háttérbe lett szorítva és Korniss Péter-t is lehetlen helyzetbe hozták, ami miatt nem vállalhatta a zsűrielnök szerepét sem. Vannak emberek akik két évet szántak erre az ügyre.