Kolta Szabadegyetem: Vizuális ABC – a képírás, képolvasás tanulhatósága I. - Kincses Károly

Ingyenes oktatás indul neves előadókkal!

Kép, fénykép, mozgókép. Miről mesél a kép? Mit közvetítenek a vizuális jelekkel ellátott felületek? Tanácstalanok vagyunk a múlt és védtelenek a jelenkor vizuális üzeneteivel szemben? Csak dadogunk a képek nyelvén, ahelyett, hogy üzeneteink pontosítására használnánk őket?

Februártól minden második szerdán jeles szakemberekkel beszélgethetnek arról, amit tudniuk kellene a képről, amiről iskolai tanulmányaik során nem hallhatnak.

A 2010 februárjától az egyetemi szorgalmi időszakban egy képelméleti tematikájú szabadegyetemnek ad otthont a Budapest belvárosában, a Ferencziek Bazárjában, a Háló Közösségi Központban működő Kolta Galéria.
Az intézmény névadója, a fiatalon elhunyt fotótörténész, dr. Kolta Magdolna, a Magyar Fotográfiai Múzeum és a Magyar Fotográfusok Háza (Mai Manó Ház) egyik alapítója, aki nélkül csonka a mai magyar fotográfiai élet.
A Kolta Szabadegyetem célközönsége a bölcsészet - és humán tudományok hallgatói, de mellettük minden érdeklődő szívesen látott az előadáson és azt követő kötetlen, oldott beszélgetésen.
A meghívott előadók, alkotók, hosszú idő óta ismerői, és aktív gyarapítói is a hazai művészetnek. A hallgatók pedig olyan fiatalok, akik jövője összefonódik a magyar kultúrával, tudományos élettel esetleg a közoktatással, és tudásukat a vizuális művészetek alkalmazható ismeretével is szeretnék gyarapítani. A Kolta Szabadegyetem lehetőség arra, hogy az egyetemi elméleti képzésen túl itt testközelből találkozzanak alkotói folyamatokkal és a kész művekkel, és főként, hogy az élményszerűségen túl egyfajta elméleti megoldókulcsra is szert tegyenek, amely mindig segítségükre lesz, ha kép vagy képkompozíció megértésére vállalkoznak. A találkozások első fele az előadó vezette frontális munka, ezt követően a szemléletek ütköztetésén, felvetődő kérdések megvitatásán és főleg a közös továbbgondoláson van a hangsúly.

Az első félév meghívott előadói Kincses Károly fotótörténész, Korniss Péter és Haris László fotóművészek, Kéri Ádám festőművész és Bereményi Géza dráma- és forgatókönyvíró, rendező.

Az első négy, alapozó jellegű előadást Kincses Károly és Kéri Ádám tartja. Vezetésükkel megtapasztalható lesz, hogy hogyan lehet értelmezni egy vizuális kódokkal ellátott felületet, megszólaltatni egy kép többféle jelentését, és főleg, mi az a sokkal mélyebb üzenet, amit a különböző képnyelvi egységek önmagukban és együtt magukon hordoznak. E bevezetőkre épít majd a következő három előadás, ahol adott műalkotásokon, alkotói folyamatokon és művészettörténeti eseményeken lesz látható a változatos módon alkalmazott vizuális nyelv, és annak különböző stiláris jegyei és tónusai.
Korniss Péter számára az 1967 óta folyamatosan gyarapodó erdélyi fotógyűjteménye az a saját világ, ahol tetten érhető az idő és a hely egymásrautaltsága, és a folyamatos változás mélyén meglapuló állandóság, a természet és az ember egymást pusztító vagy tápláló, soha el nem dőlő küzdelme, az otthon és a haza mibenlétének, valódi és viszonylagos meglétének kérdése.
Haris László témája az 1970es évekbeli magyar avantgárd mozgalom, és annak jelentkezése, kiteljesedése és konfliktusai. Az előadáson saját műveit és kollégáim, barátaim műveit vetítve mutatja be a legfontosabb kiállításokat és konceptuális műveket. A kiállított, zsűrizetlen és cenzúrázatlan alkotások és az azokat egybegyűjtő tárlatok megléte és megtekintése egyfajta szamizdatként terjedt az akkori magyar értelmiség körében. Az előadás szól a körülmények szorításában is mozdulni akaró alkotók személyes helyzetéről is, azaz a művészet és a politika konfliktusairól. Ez a képnyelv, mégha csak lappangva, de ma is ott működik nemcsak a kortárs képzőművészet, de mindenfajta művészeti elgondolás hátterében.
Bereményi Géza munkássága során a szöveghez, a képhez és a térhez is egyaránt közel került, így választotta az adaptáció témáját. A szövegben megjelenített és a szöveg alakzataiban megnyilvánuló nyelvi képeknek hogyan történik a két vagy háromdimenziós képpé való komponálása? Hogy egy szöveg az újraértelmezés során ne csorbuljon és a jelentések átvitele érvényes legyen, az egymástól különböző képi és nyelvi struktúrák dinamikájának pontos ismerete szükséges. A fentebbi hasonlatnál maradva, mintha egy idegen nyelvről fordítanánk

Az Kolta Szabadegyetem első félévének előadásai:

2010. február 10. 18 óra
Vizuális ABC – a képírás, képolvasás tanulhatósága I.
Kincses Károly fotómuzeológus előadása

2010. február 24. 18 óra
Vizuális ABC – a képírás, képolvasás tanulhatósága II.
Kincses Károly fotómuzeológus előadása

2010. március 10. 18 óra
Képek kódolása és üzenetük megfejtése I.
(A koronázási palást kiegészítése, ábrázolási rendszere)
Kéri Ádám festőművész előadása

2010. március 24. 18 óra
Képek kódolása és üzenetük megfejtése II.
Kéri Ádám festőművész előadása

2010. április 7. 18 óra
Fény és árnyék – az új magyar avantgárd az 1970-es években
Haris László fotóművész előadása

2010. április 21. 18 óra
Az adaptáció
Bereményi Géza író, rendező előadása

2010. május 5. 18 óra
Változások – Erdély és Moldva a fényképek tükrében
Korniss Péter fotóművész előadása