Darányi Zsolt

1978-ban, a pályaválasztás küszöbén felmerült a kérdés, merre tovább? Rajzolni szerettem volna, aztán a mellettünk lévő házat épp építették és szülőfalumból (Perőcsény) már jártak a Vágiba (Vági István Építőipari Szakközép) és jókat mondtak róla, rajzolni is lehetett ott, ezért beadtam a felvételimet oda.

1985-ben (magasépítő) építészmérnökként végeztem az Ybl Miklós építőipari főiskolán (ma Szent István Egyetem), ahol - nagy örömömre - már 83-tól oktattak számítástechnikát. (Jellemzően, a vizsgákat azért sűrítettem be, hogy a maradék 2 hetet csak a számtech laborban töltsem, reggel 8tól, este 6ig)

A technikába belefeledkezve készítettem el akkor még újdonságnak számító (különösen építészmérnökként) számítógépes diplomamunka programomat (Határoló szerkezetek hő és páratechnikai méretezése és ellenőrzése).

(1984-ben a főiskola szervezte nyugat-európai körúton vásároltam első saját fényképezőgépemet, egy (japánban készült) Exaktát, ami ma is itt van a szekrényemben)

86-ban kezdődő, végtelennek tűnő katonaságom alatt volt lehetőségem építőipari kivitelezésben dolgozni választott szakmám szerint, építésvezető-helyettesként. Ez, az akkori építőipari lehetőségek, de leginkább a technikai újdonságok iránti határtalan rajongásom határozott irányváltásra késztettek.

Így elhelyezkedtem az akkor a számítástechnikai import piacon kivételes lehetőséggel bíró Novotrade-ben, ahol egy rövid ideig árulhattam a diplomamunkámat - ami piacképes termékké érett - majd fejest ugrottam az informatikai ínyencségek világába. Úgy emlékszem éjt-nappallá téve bújtam a gépeket, faltam az újdonságokat. Minden érdekelt. Szöveg és kiadványszerkesztés, mérnöki tervezést segítő programok, fotóretusálás, ma már megmosolyogtató sebességű gépeken, ami az akkori csúcstechnikát jelentette itthon a Cocom lista árnyékában (a mai telefonom szuperkompjúternek számítana mellettük).

90-ben saját vállalkozást alapítottunk számítógépes rendszerintegrációra vállalkoztunk a már ismert területeken, importált alkatrészekkel, gépekkel, új, itthon ismeretlen technológiák bevezetésével.

(Akkor feltettem a kérdést magamnak: mit szeretnék 10 év múlva csinálni? Akkor azt gondoltam, grafikával, fotóretusálással, fotókompozíciók készítésével múlatnám a szabadidőmet szívesen és jó lenne ezzel kapcsolatos munkával is foglalkozni.)

93-ban úgy éreztem a sok kiadványszerkesztő program és szövegszerkesztő magyarítási illesztési munka közben, hogy szükségem van erősebb háttérre, ezért jelentkeztem az akkori Iparművészeti Főiskola (ma MOME) Typográfus-Grafikus szakára a mitsemsejtők lazaságával. Sikerült a 30x-os túljelentkezés mellett bekerülnöm elsőre és nagy nevektől tanulhattam, amit és akiket azóta sem felejtek.

Itt láttam először fotólabort, tanítottak hivatalosan is fotózásra. Sajnos már későn, a számítógépen ekkor már létezett Aldus Photostyler (a photoshop őse) és a sötétlaborban nem tudtam másra gondolni, amikor 3x nagyítottam le ugyanazt rosszul, hogy ez a gépen egy potméter állításával egy perc lenne …

3 év után, új diplomával a zsebemben határozottabban és értőbben tudtam a vevőimmel beszélgetni. Jó érzés volt. Ekkor a való életben, munkában már digitális plakátnyomtatással is foglalkoztunk, nyomdaüzemet vezettünk, a régi jó rendszerintegráció mellett.

Színes képek, grafikák forgata töltötte ki hétköznapjaimat, miközben a cégvezetés szürke és néha nyomasztó valóságával harcoltunk.

Újabb 3 év után, 2000-ben befejeztem a MBA posztgraduális képzést a BME-n, ami a cégvezetés elméleti tudásával és egy diplomával gyarapított.

Közben megnősültem. (A boldogító igen utáni percekben, az esküvői fotós mellett ballagva pár perc alatt megvettem az akkori gépét, egy Minolta 7xi-t, vakuval, szűrőkkel :) Ezek után még többet fotóztam.

1997-ben megszületett első kislányom, Boglárka, akit 2000-ben Hanna követett nagy boldogságomra.

1999-ben beiratkoztam Zsila Sándor természetfotó fotótanfolyamára, akihez azóta is erős és meghatározó baráti kapocs fűz.

2000-ben saját céget alapítottam és a webes fejlesztés felé kanyarodtam, így kerültem kapcsolatba Kincses Károllyal és Kolta Magdolnával, vagy ahogy akkor hívták őket, a Fotómúzeummal. 2001-2002-ben leraktuk a FotoKlikk elméleti alapjait, amit 2003-ban a gyakorlat követett.

Hát itt kezdődik a mai FotoKlikk majd 10 éves története ...