Skip to Navigation

Fotográfusnők - Párizs

Frissítve:
2012. február 09.
11:28
| Készítette: Darányi Zsolt (NoGun)

Szöveg

Ergy Landau és Nora Dumas
Ergy Landau és Nora Dumas

A 19. század második felétől a vidéki társadalom egyre nagyobb része költözött be és vállalt munkát a városokban. Ennek hatására megváltozott a korábbi, hagyományos családi modell. Az iskolázottak, így a munkavállalók száma is folyamatosan nőtt. A századfordulón a politikai és társadalmi küzdelmek során feminista felszólalások próbálták érvényre juttatni a nők egyenjogúságát.

Ennek eredményeképpen kaphatták meg a nők a választójogot, valamint a foglalkoztatási lehetőségeik is kibővültek. Az első világháború alatt egyre több nő állt munkába , elsősorban a betegellátás és az ipari foglalkozások terén. A társadalmi kötelékek egyre inkább fellazultak és lehetőséget adtak a nők érvényesülési szándékainak. Bővült a foglalkoztatottsági területek száma, így művészi illetve iparos jellegű szakmák kitanulására főleg olyan leánygyermekek indultak, akik kereskedő, értelmiségi, tehát jó anyagi háttérrel rendelkező családok támogatását élvezhették.
A népszerű festő, szobrász, iparművész pályák azonban kevesebb megélhetési alternatívát kínáltak, míg a fényképészet ebből a szempontból eredményesebbnek bizonyult, ezért sokan ezt a művészeti ágat választották. A 20. század elején a műtermi fotózás virágkorát élte. Bécsben, Berlinben, Münchenben illetve Párizsban működő műhelyek adtak helyet a tanulni vágyók előmenetelének. Magyarországon az 1910-es években még nem működött olyan tanintézmény, ahol fényképészetet tanulhattak volna az arra vágyók. Azon önmegvalósításra törekvők, akik a művészet fotográfiai pályáján kívántak érvényesülni, nagy számban utaztak a nyugati országokba. Így került a francia fővárosba Landau Erzsi (Ergy Landau ) és Kelenföldi Telkes Nóra (Nora Dumas) is. A kiállítás anyaga ennek a két világhírű, magyar fotográfusnő munkájának egy részét mutatja be. A két művésznő számos nyugat-európai város galériáiban szerepelt (Párizs, Brüsszel, München, Stuttgart), azonban Magyarországon csak a Magyar Fotográfiai Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Fotótára őriz tőlük egy-egy alkotást. Pályájuk 1929-ben Párizsban kapcsolódott össze, amikor Nora Dumas Ergy Landau fotóműhelyéhez csatlakozott. A közös műteremben való alkotás csaknem egy évtizedig tartott. Mindkettőjük művészetének központi témája a különböző női szerepvállalásokhoz köthető. Híres modelljük, az ukrán származású Assia szinte állandó szereplője a műteremben készített aktfotóiknak. Különösen fény-árnyék modellálásokkal igyekeznek érzékeltetni a test mozgékonyságát. Az akt és a nőiség témakört feldolgozó képeken túl, számos más fotográfiai műfajban is bizonyították tehetségüket: porté-, gyermek-, divat-, dokumentumfotó. A tárlaton legnagyobb számban dokumentarista műfajban készült nagyítások szerepelnek. Ergy Landau az 1957-ben kiadott Horoldamba című könyvének elkészítéséhez gyűjtött anyagot Kínában. Ezen útja során készült felvételek egy része láthatóak a kiállításunkon. Nora Dumas képei a franciaországi és svájci vidéki élet mindennapjait dokumentálják. Leghíresebb fotográfiái közül, Ylláról (Koffler Kamilláról) készült egész alakos portréja, valamint az 1928-ban készített első sikerét meghozó „Igásló” című munkája is megtekinthető.

Ergy Landau

Landau Erzsi

(Budapest, 1896 -Párizs, 1967)
1896-ban született Budapesten. Első felvételeit 1918-ban készítette. A szakmai alapokat az akkor már ismert Máté Olga műtermében sajátította el, akivel élete végéig baráti viszonyban álltak, levelezéseik hűen dokumentálják kapcsolatukat. Ergy 1919-ben Bécsbe utazott, hogy tanulmányait ott folytassa. Az osztrák fővárosban kapcsolatot tartott az emigrációban lévő magyar művészekkel, többek között Moholy-Nagy Lászlóval is, aki portrét készített róla. Egy évvel később szintén továbbtanulás céljából Berlinbe utazott. 1921-ben hazatérve szerepelt az Országos Fényképész kiállításon. Budapesti tartózkodása alatt a Ferenc József rakparton nyitott műtermet, ahol a kor hírességei is megfordultak nála. Ehhez az időszakhoz köthető Thomas Mannról készített felvétele. 1923-ban már Párizsban nyitott műtermet. Ergy Landau a párizsi művészélet aktív résztvevője volt, ebből adódóan modelljeit a divat és a nagyvárosi élet környezetébe helyezte.1928-ban vásárolta meg első 4x4-es Rolleiflex gépét. Nagy hatással volt rá Moholy- Nagy Lászlóval való kapcsolata, mely megváltoztatta addigi szemléletmódját. Az új tárgyiasság jegyében készült fotóit a forma, a fénykontrasztok, és a dinamikus kompozíciók jellemzik. 1929-ben a szintén magyar származású Nora Dumas asszisztensként csatlakozott hozzá. A másik magyar származású lány a műhelyben Ylla (Koffler Kamilla) volt, aki később állatokról készített sorozataival vált híressé. Ergy Landau több műfajban is kipróbálta magát, a reklám és divatfotók mellett gyermek és dokumentarista stílusú felvételeket is szívesen készített. 1931-ben több társával együtt szerepelt Münchenben, a Lichtbild című kiállításon. Számos csoportos tárlaton vett részt a következő években, amelyeken többek között André Kertésszel, Brassaival és Nora Dumas-val együtt szerepelt. 1936-ban Enfants (Gyermekek) című önálló kötete jelent meg. 1942-ben a gyermekfotózás témakörében újabb könyvet jelentetett meg Comment photographier les enfants (Hogyan fényképezzünk gyermekeket?) címmel. Kiemelkedő fontossággal bírnak, az 1954-ben Kínában készített riportfelvételei. Ergy Landau az UNESCO delegáció tagjaként jutott el a távoli országba, ahol különböző népcsoportok mindennapjaiból vett jeleneteket örökített meg, egy könyv megjelenítése céljából. Képei a valósághoz hűen bemutatják nekünk a nagyváros ünnepi felvonulásának eseményeit, valamint a vidéki, nomád életforma jellegzetességeit is. Az 1957-ben kiadott Horoldamba- le petit mongol című könyvhöz hasonló témájú képekből készített, 49 fotóból álló illusztrációt. Számtalan kiállítóhelyen szerepelt Amerikától Európáig, valamint rendszeresen jelentek meg alkotásai különböző, főleg francia folyóiratokban és könyvekben. 1967-ben Párizsban halt meg, hagyatékát a Rapho ügynökség őrzi.
Kiállításai:
1921- Budapest, Országos Fényképész kiállítás
1924- IV. Művészi Fényképkiállítás
1929- Stuttgart, Film und Foto kiállítás, szervezője Moholy-Nagy László
1931- München, Das Lichtbild című nemzetközi tárlat
1931- Galerie d'art Contemporain kiállítás
1932- Galeries Studio St. Jacques, Exposition pour la constitution des artistes photographes
1933- Párizsi Magyar Ház, Photographes hongrois
1933- Daniel Masclet által szervezett La beauté de la femme- Premier salon du nu photographique
1933-Párizs, Galerie Braun, L'image photographique en France de Daguerre á nos jours-Tendances nouvelles
1933- Brüsszel, Internationale de la Photographie kiállítás
1937- Jules Leleu díszlettervezőnél, Exposition Les DIX csoportos kiállítás (Kollarral Brassaival, Kertésszel, Landauval, Boucherrel, Zuberrel együtt)
1937- New York, Museum of Modern Art- Photography 1839-1937
1938- La Photographie de neige nemzetközi kiállítás
1948- Párizs, Párizsi magyar fotósok tárlata
1988- Musée Nicéphore Niépce, Chalon-sur-Saone önálló kiállítás

Nora Dumas

Kelenföldi Telkes Nóra

(Budapest, 1890- Thonon, 1979)
1890-ben született Budapesten. Magyarországot 23 évesen hagyta el és nővérével Párizsba utazott, hogy tanulmányait ott folytathassa. A háború éveiben 1914 és 1917 között internálótáborba zárták. Szabadulása után az Egyesült Államokba utazott, ahol megismerkedett, a svájci születésű építésszel Adrien-Émile Dumas-val, akivel később házasságot kötött. Korai műveit Dumas-Satigny-ként szignálta, ezzel is utalva férje származási helyére. 1925-ben visszatértek Franciaországba és Moissonsban egy kis parasztházat vásároltak. A falu érdekességét az adta, hogy közössége a két világháború között életerős férfiak nélkül maradt, így a lakosság főleg idősekből és özvegyen maradt nőkből állt. Nora Dumas kedvelt témája a vidéki élet mint eltűnőben lévő jelenség. Ő készítette a leghitelesebb és legátfogóbb feldolgozást a francia parasztság életéről. Legjobb képeit, melyeken a paraszti életforma jelenetei elevenedtek meg, a Szajna kanyarulatában lévő kis falvakban készítette. Az itt látható fotósorozata is a vidéki élet szépségeit, a falusiak mindennapjait mutatja be. 1928-ban Párizsban Rolleiflex gépet vásárolt és hamarosan Ergy Landau fotóműhelyéhez csatlakozott. Még ebben az évben, egy járomba feszülő igáslóról készített fotója hozta meg számára az első nagy sikert. Ennek hatására 1931-ben már a kor elismert fotográfusaival együtt (Ergy Landau, André Kertész) a müncheni Das Lichtbild című kiállításon, illetve számos párizsi és brüsszeli tárlaton is bemutathatta munkáit. A Vu, Bifur és a Photographie magazin is rendszeresen megjelentette felvételeit. Továbbá publikált a Paris Magasine és a Pages Folles hasábjain. Élete második felében a Genfi tó közelében lévő Thononba költözött, ahol 1979-ben hunyt el. Műveit a Rapho ügynökség őrzi. 1989-ben Franciaországban gyűjteményes kiállítása nyílt, a Musée Nicéphore Niépce-ben. Budapesten legutóbb 1957-ben voltak láthatóak képei.
Kiállításai:
1931- Pléiade Galéria, Ilse Binggel és Maurice Tabarddal közösen
1931- Plume d'Or Galéria
1931- München, Das Lichtbild című kiállítás Florence Henri, Germaine Krull, Ergy Landau, Kollar, André Kertész társaságában
1933- Studio Saint-Jaques Galerie, Exposition pour la Constitution des Artistes Photographes című kiállításai
1933- Párizsi Magyar Ház, Photographes hongrois
1933- Brüsszel, Deuxiéme Internationale de la Photographie et du Cinéma című kiállítása1934 Pléiade Galerie, La publicité par la photographie, csoportos kiállítása
1937- Jules Leleu díszlettervezőnél, Exposition Les DIX csoportos kiállítás (Kollarral Brassaival, Kertésszel, Landauval, Boucherrel, Zuberrel együtt)
1937- Galerie d'Art et Industrie, csoportos kiállítás
1938- Galerie Paul Magné, Revue de la Photographie 1938
1939- Brüsszel, Palais des Beaux-Art, Le Visages de la France című kiállítása
1957- Budapest, MADOME kiállítás
1989- Musée Nicéphore Niépce, Chalon-sur-Saone gyűjteményes kiállítás

Felhasznált irodalom:
- E. Csorba Csilla: Magyar Fotográfusnők 1900-1945, Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2000.
- Kincses Károly: Fotográfusok - Made in Hungary, Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét - Frederico Molta Editore, Milánó, 1998.
- Kincses Károly: Magyar fotográfusok külföldön- kislexikon, in: Fotóművészet, LIV. Évfolyam, 2. szám

Képek

Képek száma: 19 darab
Ergy Landau_4
Ergy Landau_3
Ergy Landau_2
Ergy Landau_1
Nora Dumas_3
Nora Dumas_2
Nora Dumas_1
Ergy Landau: Mongol zeneiskola/ Zenélő mongol gyerekek  29*33 cm, vintázs, zselatinos ezüst nagyítás
Ergy Landau: Mongol pásztor 29*23 cm, vintázs, zselatinos ezüst nagyítás
Ergy Landau: Olvasó gyermekek 23*29 cm, vintázs, zselatinos ezüst nagyítás
Ergy Landau: Felvonulás 22,5*29 cm, vintázs, zselatinos ezüst nagyítás
Ergy Landau: Mongol leány 21,5*16,7 cm, vitázs, zselatinos ezüst nagyítás
Ergy Landau: Kínai fiú 23*17,5 cm, vintázs, zselatinos ezüst nagyítás
Nora Dumas: Svájci paraszt gyerekek tánca, 1937, 39,5*28,5 cm, vintázs, zselatinos ezüst nagyítás
Nora Dumas: Lovas férfi, 1952, 40*30 cm, vintázs, zselatinos ezüst nagyítás
Nora Dumas: Kosaras asszony, 1935, 29,5*38,5 cm, vintázs, zselatinos ezüst nagyítás
Nora Dumas: Szántás, 1935, 38*29,5 cm, vintázs, zselatinos ezüst nagyítás
Nora Dumas: A dobos, 38*28 cm, vintázs, zselatinos ezüst nagyítás
Nora Dumas: Igásló, 1928, 27,5*33,5 cm, vintázs, zselatinos ezüst nagyítás
0
Tartalom átvétel

Hozzászólások:

További cikkeink ...

Bahget Iskander: Kezek 2
Magyar Ádám: Urban Flow
(c) Paul Souders: Ice Bear - fődíj és Természet kategória 1. helyezett
ThinkTank Retrospective™ 10 oldaltáska (c) Steiner Gábor